Csurgai-Horváth Gergely írása.
Több fogyasztóvédelmi jogszabálymódosítás lép hatályba 2022. május 28-tól hazánkban. Ennek révén tovább erősödnek a már most is igen kiterjedt fogyasztói jogosultságok. A legfontosabb változások: tovább bővül az olyan tisztességtelennek tekintett kereskedelmi gyakorlatok listája, s szigorodnak az árcsökkentésre vonatkozó szabályok is.
Az új árrendelet
Május utolsó szombatján lépnek hatályba az akciós árak feltüntetésének új szabályai. Ezek célja annak megakadályozása, hogy a kereskedők fogyasztókkal szemben megtévesztő árcsökkentéseket alkalmazzanak. Ez eddig bevett gyakorlatnak számított: egyes kereskedők az akciók előtt rövid időre megemelték az árakat, így tévesztve meg fogyasztóikat az árengedmény tényleges mértékével kapcsolatban.
Az új szabályok szerint a kereskedőknek árcsökkentés bejelentése esetén meg kell jelölniük a korábbi árat.
A „korábbi ár” az új szabályozás értelmében a kereskedő által az árcsökkentést megelőző legalább 30 napos időszakban alkalmazott árat jelenti. Az akció mértékét ezután tehát csak a korábbi 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest lehet feltüntetni.
Vége tehát az olyan gyakorlatoknak, amelyek során egy terméket az akció előtt rövid időre feláraznak, majd pedig a leértékelést ehhez a rövid ideig alkalmazott magasabb árhoz képest tüntetik fel. Megjegyzendő: az olyan új termékek leértékelése esetén, amelyek 30 napnál rövidebb ideje vannak forgalomban a korábbi árra vonatkozó fenti szabályok 30 nap helyett 15 napra rövidülnek.
Romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékre, azaz jellemzően bizonyos élelmiszerekre egyáltalán nem vonatkoznak ezek a szabályok. Fontos az is, hogy az új szabályokat csupán fogyasztóknak eladásra kínált termékek esetén kell alkalmazni, a szolgáltatásokra nem. A rendelethez készített részletes útmutató itt érhető el.
Tovább bővül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistája
További különösen fontos változás a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítása. Az új rendelkezések alapján a több kereskedő ajánlatait összesítő online piactereknek vagy ár-összehasonlító weboldalaknak
tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a keresések eredményeként megjelenő találatok rangsorolásának fő paramétereiről.
A találatok megjelenítése során továbbá egyértelműen meg kell különböztetni a fizetett hirdetéseket az úgynevezett organikus, magyarán olyan találatoktól amelyek kiemelt elhelyezéséért a kereskedő nem fizet.
Korábbi lesújtó tapasztalatok alapján lépéseket kell tenniük a fogyasztói értékelések monitorozására is, annak érdekében, hogy a különböző fogyasztói értékelések valóban fogyasztóktól származzanak. Ennek a módosításnak a hatterében többek között az áll, hogy az Európai Bizottság a 26 tagállam, Izland és Norvégia fogyasztóvédelmi hatóságaival együtt 223 fontos weboldal működését vizsgálta meg.
A razzia a 2021-es évre vonatkozott, s azt az eredményt hozta, hogy 223 weboldalból 144 működik az uralkodó jogszabályokkal ellentétesen. E jogellenesség főleg abban áll, hogy a weboldalak nem tesznek meg mindent abban érdekében, hogy a fogyasztók megbízható információ birtokában hozhassanak döntést. Ez azért probléma, mert például a nyaralásszervezés estében a fogyasztók 71 százaléka hagyatkozik fogyasztói visszajelzésekre. Ehhez képest
nem bizonyos például, hogy a jogellenesen működő weboldalakon olyan fogyasztóktól látható visszajelzés, akik ténylegesen igénybe vették az adott szolgáltatást.
A továbbiakban a webshopoknak tartózkodniuk kell mások megbízásától valótlan fogyasztói értékelések feltüntetésére. Ezek a gyakorlatok minden további mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősülhetnek és szankciókat vonhatnak maguk után.
Kevesebb „mobilos mutyi”
További fontos változás, hogy okos eszközök, mint például egy mobiltelefon esetében a kereskedőnek, illetve
a gyártónak tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy a termék korlátozott élettartammal készült.
Ez alapján tisztességtelen gyakorlatnak minősülhet az is, ha a gyártó nem tájékoztatja a fogyasztót, hogy egy régebbi készülék működőképessége csökkenhet például egy szoftverfrissítés után. Erre azért volt szükség mert számos esetben a fogyasztók azzal találkozhattak, hogy az általuk vásárolt terméket a gyártó szándékosan úgy tervezte, hogy az egy bizonyos idő elteltével elavulttá váljon.
Csokoládé a Lajtán innen, és túl…
Bizonyára sokan tapasztalhatták, hogy például az Ausztriában vásárolt öblítő sűrűbb, ezért kisebb adaggal is el lehet érni ugyanazt a hatást a mosás során, de feltűnhetett az is, hogy a Milka csokoládé valahogy finomabb, ha a Lajtán túlról szerezzük be. Ez most megváltozik: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz
szombattól szankcionálható a kettős minőségű termékek forgalmazása is.
Elvileg az a szabály, hogy egy árut egy Európai Uniós tagállamban úgy kell forgalmazni, hogy az minőség és a használati érték szempontjából megegyezzen más tagállamokban forgalmazott áruval. Ennek ellenére azonban az áruk összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak.
2017-ben Magyarország az elsők között kezdeményezte a közös fellépést ezzel a káros gyakorlattal szemben.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavalyi laborvizsgálatán ellenőrzött
120 termékpár mintegy harmadánál a külföldi változatban több, illetve eltérő a hatóanyag, vagy a csomagoláson bővebb a tájékoztatás.
Az erőfeszítések pedig úgy tűnik révbe értek és az új szabályok véget vethetnek például a magyar fogyasztók ilyen jellegű hátrányos megkülönböztetésének. A szabályokat be nem tartó vállalkozások árbevételük 5 százalékáig terjedő bírsággal sújthatók. A bírság összege multicégek esetében pedig akár 500 millió forint is lehet.
A 2019. november 27-én elfogadott az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtásáról és korszerűsítéséről szóló 2019/2161. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv („Omnibusz-irányelv”) célja, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogokat fokozottan érvényre juttassa, illetve fellépjen a növekvő számú jogsértésekkel szemben. Az irányelv a piaci fejlemények, illetve a digitalizáció előretörése tükrében korszerűsíti az Európa szerte alkalmazandó fogyasztóvédelmi szabályokat.
Kép: Budapest, 2022. március 8.A németországi székhelyű Müller Drogéria Magyarországon is jelenlévő üzletlánc egyik boltjának részlete, az egykori Sajtópalota (Hírlapkiadó Vállalat székháza) helyén épült és 2011-ben megnyílt Europeum Bevásárlóközpontban.MTVA/Bizományosi: Róka László
A szerző a Mathias Corvinus Collegium (MCC) PhD Program kutatója, az Európai Tanulmányok Műhely munkatársa.